A nándorfehérvári diadal emléknapja

Július 22. – a nándorfehérvári diadal emléknapja A félhold árnyéka borult Magyarországra valamivel több mint ötszáz éve. A török seregeket akik túlerőben voltak sikerült Nándorfehérvárnál megállítani.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

Az  elszánt védők többek között Hajdu János is  hősiességük megadta a lehetőséget arra, hogy hazánk megőrizze függetlenségét és szabadságát nemzedékeken át.

II. Mehmed török szultán seregei útra keltek 1456 ban hogy elfoglalják Európa védőbástyáját, a magyar királyságot. A török uralkodó bizakodva készült a hadjáratra hiszen  korábbi hadműveleteivel sikert aratott. A Bizánc lenyűgöző, ősi falait is sikerült bevennie.

Abban reménykedett, hogy Magyarország nem tud majd kemény ellenállást tanúsítani. Hiszen az a királyság, amelyik korában is mértékadó európai hatalomnak számított, mostanra már meggyengült, és erejét aláásta a belső megosztottság.

Elindult a napkelet félelmetes, világhódító serege. Lovasság, tüzérség,  sok és sokféle gyalogság. Köztük mentek a legyőzhetetlennek tartott janicsárok is. Félholdas, lófarkas zászlók tengerét lobogtatta a szél a magasban. Ez mégis  kevésnek bizonyult. A szultán tervei szerte foszlottak Nándorfehérvár falai alatt. Kiderült, hogy súlyosan alábecsülte a magyarok elszántságát és bátorságát.

A keresztény seregek győzelme 1456. július 22-én örömmámort váltott ki egész Európában. A  Magyar Országgyűlés a nagyszerű nándorfehérvári győzelem emléknapjává nyilvánította július 22-t.ötszáz ötven évvel később. 

A hősök emlékezete

Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János vezette a magyar sereget. Sikerült megvédeni  a királyság „kapuját”. Nagymértékű, megrendítő  vereséget mértek a napkeleti hódítóra, utána évtizedeken át nem merték megtámadni Magyarországot a törökök.

III. Callixtus pápa még nem volt tudomása a nagyszerű győzelemről, akkor már elrendelte, hogy az európai keresztények minden délben  imádkozzanak a harcos magyarokért. Így déli harangszó azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékezteti azokat, akik értik a zengő érc nyelvét. Hunyadi és fegyvertársai márnincsenej közöttünk, de a nevük azóta is itt él, az utódaik szívébe írva. 

Gyilkos járvány

A sors nem engedte, hogy hazánk ki élvezhesse a diadalt. Az akkori  hadjáratok gyakori kísérője volt a betegség és a járvány. A keresztény erők táborában felütötte a fejét a gyilkos pestis. Még a legerősebbek is tehetetlenek voltak  a halálos kórral szemben.

Hunyadi János is megbetegedett az egyik legnagyobb hadvezér és államférfi, akit nem tudott legyőzni a török szultán félelmetes hadereje, végül a pestis bírta le. Emléke éppen elég erős volt ahhoz, hogy a törököknek eszébe  se jusson, hogy fegyverrel a kézben átlépi a magyar határt.

 

Az emléknap

Amikor a Magyar Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-t, akkor jogosan állapította meg, hogy ez a csata és a vár megvédése, a török megfutamítása nem csupán a magyar nemzet, hanem egész Európa, valamint a keresztény világ számára is történelmi jelentőségű esemény volt.

A nándorfehérvári hősök leszármazottai az egykori védők hazafiasságáról, emberi helytállásáról, és önfeláldozó bátorságáról emlékezünk meg.

A  magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye ez a diadal, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvárt várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben.

Időközben  10 ezer katonájával csatlakozott  Hunyadi János. Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket. Az 1440-es években a déli vidékek védelmét János szervezte meg, hadi sikereinek köszönhetően báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett.Minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította.

Kormányzóvá választották  Hunyadit 1446-ban. Az oligarchák támogatása nélkül 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, és 1453-ban lemondott a kormányzóságról. A török szultán 1454-ben bekebelezte Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat nyitó Nándorfehérvár ellen.

Ekkor Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek azonban katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget. A zsoldos sereg élén  Hunyadi sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére.

A törökkel mindössze három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bánnak – Hunyadi szövetségesének – a serege. 1456. július 4-én kezdődött az ostrom. A törökök a síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval egész szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. 

Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, megnyílt az út a felmentő sereg előtt a várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek pedig a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a majdnem teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták.

Következő nap bal partról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek,  közben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd közösen szétszórták az ostromló  derékhadat. A török sereg felszereléseik nélkül  menekült, a szultán azt fontolgatta, hogy véget vet az életének. egyes feljegyzések szerint.

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. 

Nándorfehérvár, „Magyarország kulcsa”

A déli végvárrendszer tervszerű kiépítése az 1410-es években Luxemburgi Zsigmond hadszervezeti reformjának  keretében kezdődött. A rendszer kiépítésében jelentős szerepe volt Zsigmond hadvezérének, Ozorai Pipónak.

Az 1426-ban bekövetkező halálával sem szakadt mega szervezés. Az 1426 májusában Lazarevics István szerb fejedelemmel kötött szerződés közel húsz déli várat juttatott harc nélkül magyar kézre. Ekkortól van magyar  fennhatóság alatt a nándorfehérvári vár is.

Nándorfehérvár 16. századi ábrázoláson

Nándorfehérvár  kulcsszerepe abból következett, hogy ha a török szultán Magyarország ellen nagyobb hadműveletet akart indítani, mindenképpen el kellett vonulnia Nándorfehérvár közelében. A hadseregek felvonuláson  a legnagyobb problémát az ivóvízellátás jelentette, ezért igyekeztek folyó víz közelében maradni. Az is lényeges volt, hogy ilyenkor az élelem- és hadianyag-utánpótlás is lebonyolítható legyen. Hazánk felé támadó, nagyszámú embert és állatot felvonultató török hadseregnek szinte csak a Duna irányában történő támadás jöhetett szóba. A várat nem kerülhetik  meg, mert ezzel a török hadseregnek nem lett volna  a vízi szállítás lehetősége, másrészt a várba elszállásolható többezres védősereg állandó fenyegetést jelentett volna a török csapatok hátában.

A vár a korabeli várépítési technikák szerint épült, és ez okozta sebezhetőségét is.

Akkor még kifejlődőben volt az ostrom tüzérség, a várak falait még viszonylag vékonyak voltak  és magasra építették. A magas falak a néhéz ágyúzás hatására könnyen leomolhattak. A várvédők helyzete azért volt kilátástalan, mert  a török hadseregnek  a kor egyik legmodernebb és legnagyobb tüzérsége volt.

#a-nandorfehervari-diadal-emleknapja

By , 2021/7/12