A munka ünnepe

A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap.Május 1-én rendezik meg. Majális:Májusi, szabadban rendezett vidám társas rendezvény.

A munka ünnepe

A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap. A munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról emlékezik meg. A legtöbb országban május elsején. Kanadában és az Egyesült Államokban pedig szeptember első hétfőjén ünnepelnek.

Majálist a munka ünnepén

Hazánkban ezen a napon országszerte rendeznek majálist, ahol  rengeteg program várja az embereket. Az egyik legjellegzetesebb esemény  a vidámparki mulatság, ennek az elhagyhatatlan része a dodgem, körhinta, céllövölde, ugrálóvár és a különféle szédítő masinák. Egy másik vattacukor nélkül nincs majális  a gyerekek nagy örömére, ma már többféle ízben lehet kapni.

Mindezek mellett jól esik a szabadban elfogyasztott finom magyaros ételek, például a sült kolbász mustárral, ez ugyancsak szerves része a majálisnak. Az ünnepi hangulatot többnyire zenés, táncos fellépők teszik színesebbé, mely a legtöbb helyen egész napos program.

1955 óta XII. Piusz pápa rendelete szerint katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje  tiszteletére. Ősi európai pogány ünnepek is esnek május elsejére, például a beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más az  eredetük és tartalmuk.

Nemzeti ünneppé válása

1933. május 1-jei felvonulás, Lustgarten, Berlin, Németország

Budapest, 1919. május elsejei dekoráció

Bővültek a munkások jogai és lehetőségei is a szakszervezeti és munkásmozgalmak növekedésével együtt, így a hagyományos munkásünnep fokozatosan nemzeti ünneppé nőtte ki magát a világ számos országában.

A munka ünnepe a világ országaiban

Az Egyesült Államokban Már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe az Egyesült Államokban, de itt szeptember első hétfőjén tartják

Franciaországban 1919 óta,

Svédországban 1939 óta

Brazíliában 1924 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe.

Manapság a világ több mint 160 országban ünnepnap május elseje.

A különböző diktatúrák különféleképpen viszonyultak a munka ünnepéhez.

Hitler 1933-ban hatalomra jutva fizetett nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét Németországban. A  német ifjúság a berlini olimpiai stadionba vonult 1938-ban, ahol százezres tömeg  vonult fel Hitler üdvözlésére.

Spanyolországban  május elseje 1931-től nemzeti ünnep volt, Francisco Franco diktatúrájának idején a megemlékezés előbb a tiltott, utána a megtűrt kategóriába esett, csak a hetvenes évektől lehetett újra szabadon ünnepelni május elsején.

Olaszországban a Benito Mussolini diktatúrájában eltörölték a munka ünnepét  és csak 1945-től lehetett ismét megemlékezni május elsejéről.

A kommunista rendszerek ideológiájában központi szerepet játszott a dolgozó nép – kiemelt ünnepként kezelték május elsejét. A kommunista hatalomátvétel során politikai megfontolásból az eredetileg a „munkások ünnepének” hívott napot a munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepévé, a „munka ünnepévé” változtatták a keleti blokkot alkotó országokban. Hazánkban 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg. Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap.

Ezért május elseje a munka ünnepe

Egyszerre munkásmozgalmi, pogány és keresztény ünnep is május elseje. Azért május elseje a munka ünnepe, mert  1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezete  sztrájkba kezdett  a 8 órás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, és négy munkás is életét vesztette.

Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt

Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. 

Egy nemzetközi felhívást adtak ki 1904 ben, melyben munkabeszüntetésre buzdították világszerte az embereket.

A mozgalomnak köszönhetően  egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A hagyományos "munkásünnep" lassan nemzeti ünnep lett  sok országban munkaszüneti nappá vált.

Katolikus és pogány ünnep is

Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét május 1-jén ünneplik a katolikusok. Tudatosan választotta ezt a napot  az egyház, a "munkás szent" ünnepével a kommunizmus ellen vette fel a harcot.

Az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok Jézus nevelőapját  Józsefet védőszentjüknek tekintik.És nemcsak őket, az ifjú házasokat, a családokat, az árvákat és a haldoklókat is ő védelmezi.

A munkások patrónusa lett a XX században - hiszen a Biblia szerint ács volt, két kezének munkájából élő ember. A néphagyomány szerint május elsején érdemes belevágni nagy vállalkozásokba,így sikeresek lesznek.

A pogány kultúrákban május elején természet megújulását ünnepelték az ősidőkben. Ezen a napon voltak  egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint az ír Beltane, amely az esztendő "napos" felének eljövetelét jelentette, ekkor hajtották ki az állatokat a nyári legelőkre.

A népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi Európában. Nálunk is egy kedves hagyománynak tekinthető. Nagy-Britanniában és Írországban a "május ünnepen" nem a munkásokat, inkább a tavaszt köszöntik.

Az az érdekes, hogy ebben a két országban, ha az ünnep hétvégére esik, akkor a következő munkanapon nem kell dolgozni.

Az Európai Unió országai közül csak négyben nem a munkát ünneplik május elsején. Dániában és Hollandiában pedig nincs munkaszüneti nap május első napját.  Hollandiában április 30-án nem kell dolgozni, ekkor az egykori királynő születésnapjának ünnepe van.

#a-munka-unnepe

By , 2021/7/8