Mindenszentek

 A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap lett újra. Ne tévesszük össze a halottak napjával,  amit 998 óta tart meg az egyház  november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként.

Később rajtuk kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház átvette. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, nagyon sok helyen akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Története

A Mindenszentek ünnepe a római katolikus egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Azt gondolták,hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mert, hogy az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába.

Ilyenkor a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.

A hetedik századtól kezdődően a  keresztények  elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt katolikus szentek  tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepe ként élt tovább. Amikor a kereszténység elterjedt az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok eltörlése  helyett.

 Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. III. Gergely pápa a 8. században a régebben május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját november 1-jére helyezte át. Ősi könyörgő imádság a mindenszentek liturgiája, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett.

A katolikusoknál

A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A görög katolikusoknál a húsvét utáni 8. és a pünkösdöt követő 1. vasárnap ünneplik.

A diadalmas Egyház ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek közössége”köti egybe a földön élő lelkekkel és a tisztítóhelyen szenvedőkkel.

A mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése a katolikus egyházaknál „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szent  dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárására bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”

Szűz Mária egyik megszólítása: Mindenszentek Királynéja és a Szép Szeretet Anyja. Ezzel a megszólítással Máriának külön ünnepe van, május 31-e, ami a mindenszentek ünnep középkori dátumával egyezik meg.

Reformátusok, evangélikusok

A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és ők  a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok ünneplik a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét már , bár ők elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a Halottak napi szokások a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű ami a katolikusok  hatásra kialakult szokás.

Szokások

Hazánk egyes részein valamikor harangoznak a halottakért. A sírok virágokkal és koszorúkkal való díszítés a 19. század elejétől terjedt el nálunk német katolikus hatásra. Ezt a szokást nemcsak a katolikusok, a protestánsok és a nem hívők is átvették. 

A krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak,  nálunk ez a virág az, amivel a sírokat díszítik leginkább. Ilyenkor szokássá vált, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt  szeretteink sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek  vagy a halottak napján.

A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A temetők nagy keresztjénél, imádkozzák a mindenszentek litániáját. Hazánk  egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a Mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket.

Településeknek is adták a Mindszent nevet, mint a Baranya megyei Okri Mindszent, és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád-Csanád megyei Mindszent.

Magyar hagyomány

Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvó emlékére régen még máglyát is gyújtottak, ezalatt szünet nélkül harangoztak. Úgy gondolták: “Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Sokaknál miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.