A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Húsvét

A nem vallásosoknak  is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe amit  március vagy április hónapban  tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek része a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep manapság sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti.

A név eredete

Jézus a sivatagban negyven napos böjtöt  tartott a Húsvét ennek az időszaknak a lezárását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. A húsvét szó erre utal a hús magunkhoz vétele.

A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárását jelzi. Csíkmenaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

A nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatásra tanít. Ezt a húsvéti ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd vasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek. Az időszak  a karácsonyi ünnepkör párja,  viszont sokkal régebbi annál.

A húsvét időpontja

A nyugati kereszténység húsvéti ünnepe  legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. A húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek vagyis nem esnek az év  ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása és a Hold mozgásától is függ a dátum.

A magyar húsvét és az ahhoz kapcsolódó szokások

Mindannyian várjuk a tavaszt, a szép napsütést, a felmelegedést, ezen kívül a tavasz nagyon sok ünnepet is hoz magával. A legtöbb ember  azonban a húsvétot várja a legjobban. Az ünnep második napján, húsvéthétfőn a fiatalabb legények és van ahol még az idősebb férfiak is  locsolkodni indulnak egy kis kölnivel és egy locsolóverssel  készülve , hogy meglocsolják a környék lányát és asszonyát.

A húsvéti locsolkodás

Egy nagyon régi szokásból ered.Húsvét hétfőn a fiatal mezőgazdasági munkások ez vödör hideg vízzel locsolhatták azokat  a lányokat, akik házasulandó korúvá válnak,pár leányzó nem úszta meg ennyivel, és a közeli patakhoz vitték és ott megmártóztatták őket.

Manapság legtöbb helyen elmarad a víz marad helyette  a kölni, de a vidéki településeken még  lehet hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn. A lányok, asszonyok csinos ruhában várják a bejelentés nélkül érkező locsolókat, a. versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak.

A vízzel történő öntözés és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó termékenységi szimbólumok, így a húsvétnál is jóval öregebbek.

A húsvéti tojások

Feltételezések szerint a piros tojás Krisztus vérét jelképezi. Az egész világon elterjedt szokás a tojás festés. Vannak olyan vélemények is miszerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Innen van a kötődés a nyúl a tojáshoz. Tudott dolog, hogy a nyúl szapora állat, a tojás pedig az élet ígéretét hordozza.

A locsolkodás is a bő termést hivatott jelképezni az öntözés utánzásával. A piros szín Krisztus vérét jelképezi, a tojás maga pedig az örök életet.

A többi színeket csak három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a tojások  festésére. A magyar húsvéti tojásokat többségében népművészeti motívumok vagy egyszerű alakzatok.

De vannak még nagymamák akik a régi idők festési módszereit is használják, például a megfőzött tojásokra leveleket, virágokat tesznek, harisnyába csomagolva teszik a festékbe és utána kibontva a tojásokat szép mintáju tojásokkal ajándékozhatjuk meg a locsolókat. 

Érdekességek a múltból és a jelenből

Csokitojások a XIX. században jelentek meg, a cukrászok pedig előszeretettel díszítették őket. Voltak különlegesek amelyek még az újságokban is megjelent – ilyen tojás volt például az akkoriban még épülőfélben lévő Lánchíd képét tükrözte.

A XX. században terjedt el Magyarországon a húsvéti nyuszi. A német kultúrából vettük át. A húsvéti nyúl először a városokban jelent meg, és utána a vidéki részekre is eljutott.

Hagyományos ételek húsvétkor

Magyarországon mondhatjuk mindenkinek sonka kerül az asztalára többek között húsvétkor,

Görögorszában és Erdélyben viszont a sonka helyett bárány kerül az asztalra.

OLaszországban a szalámi és kolbász a húsvéti hagyományos menü.

Lengyelországban különböző ízű leveseket készítenek húsvétkor.

Hát ahogy mondják ahány ház annyi szokás. 

#husvet

By , 2021/7/8