Az államalapítás ünnepe

Az államalapító  király  szentté avatásától  magyar történelemben szerepet játszik Szent Istvánra való megemlékezés, amit eltérően ünnepelnek és értelmeznek.

A nemzeti érzelmek kerültek előtérbe újra a két világháború között, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ugyan törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte.

A nemzeti érzelmek kerültek előtérbe újra a két világháború között, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ugyan törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte.

 A z 1991-ben történő rendszerváltás után az Országgyűlés  állami ünneppé nyilvánította. Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik a hivatalos ünnep. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott kerül bemutatásra  Magyarország tortája.

A Szent István bazilika körüli körmeneten délután leginkább a hívők teszik tiszteletüket Magyarország védőszentje előtt, de részt vesznek a közjogi méltóságok is. 

Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. A legtöbb állami kitüntetést ez ünnep alkalmával adományozzák, a Magyar Szent István-rendet is köztük.

Napja

A Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette Szent László a Nagyboldogasszony ünnepe után emeltette oltárra I István király maradványait 1083 augusztus 20- án.

Története

Középkor és újkor

István király az uralkodása alatt augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját kiemelt ünnepnek tekintette. Ezen a napon tartott törvénykezést a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal, és, halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának. Nagyboldogasszony napján meghalt a király.

Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának 1092-ben. azaz augusztus 20-nak ünneplését. A 12. századtól a szigorú, de igazságos fejedelem kultuszát a legendák elterjedése jelentősen átalakította ekkor terjedt el, hogy István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent István és a  Mária-tisztelet egyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét

A középkorban az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elvesztette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét. XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét 1683-ban, majd 1686-ban Buda visszafoglalásakor  elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.

1969 óta augusztus 16 az ünnep dátuma az egyházban  a király halálát  követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével. XIV. Benedek pápa sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból. 

A forradalom évében 1848-ban a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében. A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését.

Aztán ismét megtartották az ünnepet, egyre több hívő érkezett  a főváros környékéről. 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át,.

1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet előírta a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

Ekkor már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepi  körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra

Huszadik század

1989-től a rendszerváltás után  vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál,1991-ben az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját

A központi ünnepségek egy részét 2002-ben törölték a fővárosban augusztus 18–19-én tetőző árvíz miatt, a légi parádét egy héttel később, a tűzijátékot augusztus 31-én tartották meg. 2006-ban orkánszerű  vihar okozott katasztrófát Budapesten az esti tűzijáték kezdete előtt. Öten elhunytak és több százan sérültek meg. A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük augusztus 20-át mint hivatalos állami ünnepet.

Ünneplése

A Szent Korona az Országházban

Ünnepi tűzijáték a Duna felett, 

Budapesten

Az ünnep előtti estén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart. A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő kivonásával kezdődik, utána a honvédtisztek avatása következik, majd megnyitják az Országház kupolacsarnokát, itt az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát.

Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, megrendezik  a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját. Délután van az aratómenet, melyet az új kenyér megáldása tetőzik be. Az ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza.

Elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.

Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.