, 2021/7/8
Március 15-én kezdődött az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc,a Habsburg-uralom megszüntetése volt a célja, a függetlenség kivívása.
1990 óta hivatalosan is nemzeti ünnep. Ezen a napon ünnepeljük a magyar sajtó napját is. 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. Párizsban kitört a forradalom. 1848 március. A pozsonyi ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.
1849. október 6. Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.
A nagy nap krónikája
A terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja.
Kossuth Lajos március 15-e első évfordulóján feleségének írt levélben "kis pesti lármának" nevezte a történteket, sokkal fontosabbnak tartva a hadsereg szabadságharcát.
Engedélyezte a rezesbandás ünnepséget. Széchenyi aggódott a népképviseleti rendszer miatt, felhozva Jézus és Barabás történetét. Petőfiről azt terjesztették, hogy muszka ügynök, és némi alkohol hatott az első parlamenti választáson. Az 1848. március 15-i eseményekre gondolva ma már csak néhány vezéregyéniség alakja jut eszünkbe, valójában sokan voltak - fiatal értelmiségiek és egyetemisták - akik csatlakoztak a Petőfi, Jókai és Vasvári által kirobbantott forradalomhoz.
A 12 pont és értelmezése
Az 1848-as év eseményeinek következtében született meg a 12 pont, mely összefoglalta a magyarság követeléseit. A magyar nemzet kívánságait. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Előzmények
A 12 pont értelmezése által feltárva.
A Nemzeti dal több szempontú elemzése
A Nemzeti dalt fogalmazása idején Petőfi még nem tudta, hogy két nappal később Pesten kitör a forradalom. Verset írt, ügyelt minden szóra, rímre, ritmusra.
A kezdő szavakat: írta „Rajta magyar”, majd később változtatott rajta, így lett a vers kezdete „Talpra magyar”. Olyan erejű ez az indítás, hogy sokszor így is emlegetik a verset, egyszerűen Talpra magyarként.
Az ünnep története
A kiegyezés után nem tiltották a 48-as megemlékezéseket, de nem is nézték jó szemmel, és nemzeti ünneppé csak 1927-ben vált március 15-e.
1951-től újra munkanap lett március 15-e, és 56 után nem ragaszkodik a központi megemlékezéseket.
A titokban ünnepelt március 15-ék története
A Pók György úr pincéjében Eger mellett történt 1851-ben, hogy néhány lelkes hazafi egy pohár bor mellett mertek emlékezni az 1848-as márciusi forradalom emléknapjára.
Hadbírósági eljárás lett belőle.
Lehetséges, hogy az egyik "jóbarát" mégsem tartotta meg a titkot, különben hogyan juthatott e szűk körű találkozó a szigorú hatóságok tudtára. Az elnyomás alatti ünnepségek történetéből sokat olvashatunk.
Forradalom
1848. március 15.
Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve lett, egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa.
1848/1849 emlékezete az azóta eltelt években mindig jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke de mindig az adott kor hivatalos ideológiájáról.
1927-ben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezésére lett március 15-e az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc hivatalos emléknapja.
1945 után tartalma és üzenete megváltozott, az 1390/1945. évi miniszterelnöki rendelet megerősítette március 15-ét, mint nemzeti ünnepnapot.
A 100 éves évforduló fő üzenete az volt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja őrzi 1848 örökségét. A “dolgozó nép megszabadult az úri bitangok hatalmától”, ezzel Petőfi álma megvalósult. Az érvelések a kommunisták szerint mindezt a “reakció” veszélybe sodorhatja, így március 15-ét is a “nép ellenségeivel” folytatott harc szolgálatába állította.