, 2021/7/12
November 13. a magyar nyelv napja A magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át az országgyűlés 2011-ben.
Ezzel figyelmeztetve a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre. Egy meghatározó dátum a magyar nyelv történetében.
Ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt 0844-ben. Ezen az ünnepen közös versmondásra, vetélkedőkre, kulturális programokra készülnek.
A nyelv magyarságot összetartó ereje
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a csatlakozó városok olyan programokkal készülnek erre. Ezen a napon olyan programokkal készülnek az Anyanyelvápolók és a hozzá csatlakozó városok, amelyek a magyarságot összetartó erőt tükrözik.
November 13-án, a résztvevő városok mindegyikében Petőfi Sándor Jó költőnek tartanak című versét szavalja több száz diák, és élő körkapcsolásban bejelentkeznek a városok a magyar nyelv napja központi rendezvénybe. Számos önálló programmal is készülnek a résztvevők, író-olvasó találkozók, színpadi előadások, versfelolvasás, nyelvi játékok teszik tartalmassá a napot.
2011 óta mind Magyarországon, mind a határon túli területeken ezen napon ünneplik a magyar nyelv napját. A rendezvényeken ízelítőt kaphatunk, hogy hogyan is hangzott/hangozhatott a régebbi időkben a magyar szó, a magyar beszéd. Az ünnep a közfigyelmet szeretné irányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepeltük, 2011-től viszont november 13-án.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án elfogadva Graf Rezső javaslatát, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki. 2008-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett.
A magyar nyelv napja
Az ezredforduló óta az európai népek külön napot szentelnek nemzeti nyelvük megünneplésének. 1844. évi II. törvénycikke a magyar nyelvet ezen a napon emelte államnyelvvé, előtte a latin volt Magyarország hivatalos nyelve.
Az egyik legfontosabb dolog az ember életében anyanyelve. Nekünk ez a magyar nyelv. Ezt volt az a nyelv amit elsőként édesanyánktól, a környezetünktől hallottunk, ezen a nyelven mondtuk ki az első szavakat, ez alakította világképünket. Szavainak érezzük az ízét, a zamatát, ehhez kötődnek gyermekkori emlékeink.
Anyanyelven sajátítjuk el legkönnyebben az ismereteket, ezért fontos az anyanyelven való tanulás.
Törekednünk kell a magyar nyelv tartalmas fogalmazásra élőszóban és írásban, ismerni kell a helyesírási szabályokat; olvassunk klasszikus és kortárs magyar szépirodalmi műveket, ami által szókincsünk gazdagodik,műveltséget ad, így formálódik jellemünk.
Csak rajtunk múlik, hogyan adjuk tovább gyermekeinknek ezt a nemzeti örökséget,ami fontos eszköze a fennmaradásunknak. Egyéni, de közös felelősségünk is nyelvünk tisztaságának megőrzése, ápolása, fejlesztése.
A magyar nyelv
Az uráli nyelvcsalád tagja a magyar nyelv, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek.
Egyes vélemények szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez volna a magyar legközelebbi rokon nyelvei.
Annak ellenére, hogy a magyar és nemzetközi nyelvtudomány bizonyított ténynek tekinti a magyar nyelv uráli eredetét,ezt többen vitatják, és álláspontjukat a legkülönfélébb elméletekkel próbálják alátámasztani.
A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él.Ezen kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia, Szlovákia, Szerbia , Ukrajna , Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.
A magyar nyelv 1836 óta hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike.
A magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében. A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá, ami 2010 júliusától érvényes. A 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint a magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában.
A 14. legbeszéltebb nyelv Európában, és a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar agglutináló nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.