A független Magyarország napja

Magyarország az 1991-be visszaszerzett szuverenitását ünnepli a magyar szabadság napján. 2001. május 8-án fogadta el az Országgyűlés a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította.

A független Magyarország napja

Bár az utolsó szovjet katona, altábornagy már június 19-én elhagyta az ország területét, de a két állam közötti egyezmény értelmében Magyarország szuverenitása csak 1991. június 30-ával  került a helyére. Minden évben sok helyen megünneplik a szabadságharc napját.

Gödöllőn, az Alsóparkban a kivonulás első évfordulójára felállították a Világ fát, és minden évben, június utolsó szombatján itt tartják az ünnepi megemlékezést.

A millennium évében megalapította a Magyar Szabadságért díjat a Magyar Szabadság Napja Alapítvány. Az elismerést olyan személyek kaphatják meg, akik nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállósághoz, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához az elmúlt évtizedekben.

1991 óta a fővárosban Budapesti Búcsú elnevezésű rendezvénysorozattal emlékeznek a kivonulásra. 

A közterületeken szabadtéri előadások, fesztiválok, utcaszínház, komolyzene koncertek vannak. Nagy Imre, Gimes Miklós Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosok ünnepélyes újratemetésén 1989 június 16-án  négymillió ember tette tiszteletét.  Az egész ország részt vehetett rajta a tévé képernyőn keresztül a több órás szertartáson.

A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer – s az egész szovjet tömb – összeomlásának szimbólumává vált. Közel fél évszázad után helyre állt  az ország függetlensége, mikor 1991 június 19-én az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot.

Ez látszik, mivel Magyarországon szabadság, többpártrendszer, demokrácia van.

Van, amiben ’56 nem valósul meg, ez a legfájdalmasabb azok számára, akik megélték ’56-ot. Nem a vitákról, parlamenti veszekedésekről, vagy ellentétekről van szó.

Előre látható volt, ez hozzátartozik a demokráciához. Amit az ember az újságokban olvas, vagy amit hall, hogy ’56 ma már senkit sem érdekel.

A Magyar Függetlenség Napja – június 16.

Amikor az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én elhagyta az országot, ezzel az ország “függetlensége” – elvileg – teljessé vált. 1991. június 19. napja történelmi fordulópontot jelentett. 1991. június 30-án lett vége hivatalosan a szovjet csapatok kivonásának.

1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.

A  Moszkvában 1990 március 10-én megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként. De  szovjet alakulatok távozása a tervezettnél két héttel korábban megtörtént. Így  miniszterelnök kezdeményezte, hogy azt a nap legyen  nemzeti ünnep A Magyar Függetlenség Napja.

Aztán módosítottak rajta  és az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, és a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk

A magyar Függetlenségi nyilatkozat 

1849. április 14-én Kossuth Lajos által kezdeményezett a debreceni országgyűlés által kimondott, aztán április 19-én a már írásban is formába öntött, elfogadott és a széles nyilvánosság számára közzétett dokumentum, kinyilvánította a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét, honvédő szabadságharcban visszanyert szuverén államiságát.

„     Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység el oszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.”

A Nyilatkozat kimondása és közzététele

Kossuth Lajosnak az 1849. március 4-i megalázó olmützi alkotmányra született meg válaszként a Függetlenségi nyilatkozat. Április 12-én előterjesztette tervét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de nem voltak elragadtatva az ötlettől, annak tagjai. Kossuth az országgyűléstől várt jelentős támogatást, így az április 13-án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, de ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket.

Az országgyűlés másnap, április 14-én nyílt ülést tartott, ennek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. 

Ahogy a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő hazánk. A tömeg lelkesedett ami gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzó elnökké, azaz ideiglenes államfővé választotta Kossuthot.

A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé. A  magyar nemzet törvényesen egybegyűlt rendek és képviselői nevében báró Perényi Zsigmond, a felsőház másodelnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, és Szacsvay Imre, mint az országgyűlés jegyzője írtak alá.

Az 1849-es nagycímer, benne középen a Kossuth-címer, a nemzeti színű szalag mentén bal fentről lefelé haladva.

A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.

Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően tértek át a címerhasználatban a köztársasági címerre, ezért kötik Kossuthhoz. Maga az úgynevezett Kossuth-címer a magyar címer azon változata, amelyben a zöld hármas halom tetején szerepel a nyitott korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekinthető, a népi formakincs ből a tarsolylemez alakjához közelítő pajzsforma . A címer jobb oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett, mintegy a koronából kinövő fehér apostoli kettős keresztet ábrázol, míg a bal oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott úgynevezett árpádsávos.

A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.

Hatása Magyarországon és nemzetközi szinten

A Nyilatkozattal Kossuth a békepártot akarta gyengíteni és  számított a nyugati nagyhatalmak Magyarország melletti támogatására, akár a függetlenség elismerésére. Számításai nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az európai erőegyensúlyt és benne Ausztria szerepét annál, hogysem Magyarország kedvért felhagytak volna eddigi politikájukkal.Igaz, hogy az oroszok behívását már korábban elhatározták Bécsben, de a Nyilatkozat kiadása teremtett a cárnak jogalapot a beavatkozásra.

A hadsereg sem fogadta kitörő örömmel a nyilatkozat elfogadását , több tiszt nyíltan kikelt ellene.

#a-fuggetlen-magyarorszag-napja

By , 2021/7/8