Pünkösd

A Szentlélek, ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Az ószövetségi zsidó vallási ünnepéből ered, héber nyelven Sávuot, a törvényadás  emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Csíksomlyói búcsú

Amikor csak lehetséges zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén. A  legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.

A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék a csíksomlyói búcsú hagyományáról, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról.

Pünkösd szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz a hívek, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. Ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozó helyévé vált. A  tavaszi ún. "zöld farsang",a Pünkösd,a bálok ideje – kezdődik a munka a határban, a földeken.

Ekkor kellett szétnézni, kit nézeget majd még a legény, tánc és bál volt vasárnap is és hétfőn is. Mivel készültek a bálra ? Pünkösdi süteményekkel.

Manapság már nincs akkora hagyománya a Pünkösdnek, pedig szebbek voltak azok az idők. Akkor még értékelték egymást az emberek a hagyományok mellett.

Népszokások

A magyar kultúrában a kereszténység előttre visszanyúlva sok szokás kötődik pünkösdhöz. Visszavezethető a római floráliák-ra  olyan tavaszköszöntő  ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok  istennőjét ünnepelték. Görög nevén Khlórisz, azaz Zöldellő, Viruló.

Pünkösdi király

A középkorból ismert népszokás, hogy ilyenkor ügyességi versenyeket szerveznek és kiválasztották a megfelelő legényt aki vezethette a többieket,valamint a a király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre meg volt hívva , a kocsmákban ingyen fogyasztott , a fogyasztását a közösség fizette ki később.

Ez a kinevezés egy hétig, de akár egy évig is tartott. Sokszor ez volt az az alkalom amikor fel avatták a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdölés- kor király és királyné jelent meg, de lakodalmi menet is lehetett menyasszony és vőlegénnyel.

Hasonló a pünkösdi királyné járáshoz,  viszont ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományokat gyűjtöttek.

Pünkösdölés

A pünkösdölés énekes-táncos adománygyűjtő népszokás volt az Alföldön, amelynek során kisfiúk és kislányok járták a falut. Központi szereplője a királynő volt, aki ruhájában, díszeiben különbözött a többi szereplőtől. A második típus szereplői lakodalmi menetet imitáltak.

Elöl ment a menyasszony és a vőlegény a koszorúslány és a vőfély. A harmadik változatban pedig nem voltak  megkülönböztetett szereplők. 

Eredetileg lányok és legények vettek részt benne, de manapság  főleg gyermekek járnak pünkösdölni. A házról házra járva szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek.

Pünkösdi ladikázás

A változatos pünkösdi szokások közé tartozik a sárközi Szerelmei ladikozás pünkösdkor. Pünkösd másnapján a legények  zöld ágakkal feldíszített csónakon csónakáztak  a lányokkal, a lányok ilyenkor díszes evezőket vittek magukkal.

Zöldágazás

Népszokásunkban a zőldágazás a természet megújulását jelképezi. Ez alkalommal zenés, táncos felvonulás van amely télűző és nyárhívogató eseménynek számít.

Házról  házra járva termékenységvarázsló és rontáselhárító szerepet tulajdonítanak.

Az ünnephez dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódnak. A „Bújj, bújj zöld ág...”, című játékban a gyerekek feltartott karral kaput formálnak, ami alatt áthaladnak a többiek.