A nemzeti összetartozás napja

Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László és Semjén Zsolt  kezdeményezte.

Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jószomszédi  kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek  államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.

Megemlékezés

Nincs jobb módja a trianoni fájdalmak gyógyításának, mert ez az ünnep a jövőről szól - fogalmazott Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője  amikor újraszentelték a felújított országzászlót és az első világháborús Hősök emlékművét.

Harrach Péter kiemelte és emlékeztetett: a fájdalmon túl emlékezni kell arra is, hogy az az ország, amelyet megcsonkítottak, néhány év múlva képes volt talpra állni, és sikeres lett. Emlékezzünk  arra is, hogy az egyik legnagyobb magyar miniszterelnök vezetésével sikerült rendbe tenni az országot, "nemcsak a gazdaság jutott mélypontra, de a társadalom is olyan mély depresszióba került, amiből ki kellett emelni". Az akkori miniszterelnök először a belső stabilizációt teremtette meg, aztán a gazdasági-pénzügyit, s végül a nemzetközi bezártságból  is kihozta az országot.

Mindig fontos volt, hogy egy összefogásnak az élén állt egy olyan ember, akinek lehetősége volt, hogy hosszú ideig kormányozza az országot, s ez az összefogás egy erős pártot is jelentett és egy nemzeti támogatottságot. Elhangzott az is arra is büszkék lehetünk, hogy egy nagy támogatottságú, viszonylag hosszú időt kapó és olyan személy által vezetett kormányzat van, amely képes a nagy elődök útján járni, és amely  a különböző okokból nehéz helyzetbe került országot ismét talpra tudta állítani.

A  hármas megemlékezés szól a tisztelgés ről az első világháború - köztük Zebegény - áldozatai előtt, a nemzeti tragédia fölött érzett fájdalomról, amely minden ma élő magyar emberben jelen van, hiszen a trianoni békediktátum tragédiája beleivódott a nemzeti tudatba, de szól a jövőbe vetett reményekről is.

Június 04. - A nemzeti összetartozás napja

Az első világháborút lezáró Magyarországra vonatkozó békeszerződés értelmében a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, Horvátországot más országokhoz csatolták. Egyik napról a másikra az ország elvesztette  területének 2/3-át, lakosságának felét. 

Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra. A megalázó békeszerződés hírére megszólaltak a harangok, az emberek gyász ruhába öltöztek, siratták Magyarországot. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap. 

Magyarországon 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, egyben  a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A törvény indoklása

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.

Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságunk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, de a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája

A  Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Nemzetközi reakciók

Egyedül csak a hűvös viszonyt ápoló Szlovákiában váltott ki ingerült reakciókat az Országgyűlés döntése. Szlovákia elnöke válaszul nyilatkozatban méltatta a trianoni döntést, és a közép-európai béke alapkövének nevezte.

A Szlovák Nemzeti Párt a szlovák–magyar határon felállított emlékművekkel szeretné demonstrálni, hogy szlovák városokról van szó.

Szlovákia most az egész nemzetnek, egész Európának, és elsősorban a Duna másik oldalán élő magyaroknak megmutatta, hogy ez a mi földünk, ez szlovák föld, amelyet soha nem engedünk elvenni magunktól. 

A trianoni békeszerződést a szlovák államiság letéteményes ként azonosította: „A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában megkötötték a trianoni békeszerződést Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését, létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető határokon belül, és új arcot adott Európának.” Idézték a szerződést szlovák alá íróját is, aki úgy vélte, elszámolt ezzel Magyarországnak népe vérével, szenvedésével és nyomorúságával.

Az emlékművet egy szlovákiai magyar férfi megrongálta kalapáccsal, június 12-én, amit kamera is rögzített. Slota a rongálására válaszul ezt mondta: „Trianont, amely egyértelműen a szlovák államiságot, a szlovák szuverenitást jelképezi, a választás napján szétverték.” Ezzel arra akart utalni, hogy a magyarok fenyegetik Szlovákia függetlenségét. Az erdélyi magyarság nevében a romániai Magyar Polgári Párt üdvözölte az emléknap bevezetését.